Hosszú távú előnyöket remél Gödöllő az elnökségtől
Egyedülálló műemléki környezetben várja Gödöllő az elnökségi rendezvények résztvevőit a javarészt uniós támogatással felújított egykori királyi rezidencián. A Budapesthez közeli városban azt remélik, hogy az elnökség ismertté teszi Gödöllőt, és ebből később a helyi gazdaság is profitálhat.
A magyar elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Budapesttől 30 kilométerre fekvő Gödöllő egykori királyi rezidenciáján rendezik. Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya ez, ám aki először érkezik ide, az óriási épületre számítva meghökkentően kicsinek találja a látványt. Mert a bejárat az U alakú épületnek nem a két szárnya között van, a kert felől, ahogyan a barokk palotáknál szokás volt, hanem az „utcai” oldalon — magyarázza a Gödöllői Királyi Kastély igazgatóhelyettese, Ujváry Tamás. Így csak a középső tömb nem túl széles utcai homlokzata látszik, de az U két száráról kiágazó távolabbi épületszárnyakat fák takarják.
Különleges kastély
A kastélyt a 18. század egyik legjelentősebb főura, Grassalkovich Antal gróf, Mária Terézia Habsburg császárnő bizalmasa (1694–1771) építtette, felfelé ívelő karrierjének megfelelő elegáns, reprezentatív stílusban. Grassalkovich többi kastélya is ilyen fordított U alaprajzú volt, köztük a pozsonyi is, amely ma szlovák államfői palotaként szolgál. 1867-ben, a kiegyezés évében a magyar állam megvásárolta a gödöllői épületet, és királyi pihenőrezidenciának alakították át. Kedvenc tartózkodási helye lett a császári-királyi párnak, különösen Ferenc József feleségének, a nonkonformista Erzsébetnek, Sissinek, aki a bécsi udvar merevsége elől gyakran menekült Gödöllőre. Tüntetően kedvelte a magyarokat, akik viszonzásként kultikus szeretettel övezték. Sissi az összes uralkodói rezidencia közül Gödöllőn töltötte a legtöbb időt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as széthullása után, a két világháború között államfői nyári rezidenciául szolgált az épületegyüttes. A második világháború után falai között voltak szociális lakások, idősek otthona, sőt szovjet katonai laktanya is, így a kastély állapota leromlott. A felújítást a 80-as években kezdték, de igazán csak a rendszerváltás után, 1994-ben gyorsították fel. Néhány helyreállított szoba 1996 óta múzeum. Az utóbbi évek felújítási munkáinak eredményeként a kastély bő egyharmada látogatható. A költségek 90 százalékát uniós forrásokból, 10 százalékát a magyar állam és Gödöllő városának költségvetéséből fedezték.
Ahol Sissi lovaglótrükköket tanult
Az egész kastély teljes mértékben akadálymentes. 2007-ben elnyerte az év akadálymentes épülete címet, új építésű irodaházakat is maga mögé utasítva, mert nincsen külön kategória a műemlékek számára — emeli ki az igazgatóhelyettes.
A magyar EU-elnökségre való felkészülés részeként elegáns konferenciateremmé alakították át az egykori lovardát, ahol valamikor nyalka urak lovas parádéját szemlélték a királyi család tagjai. Sőt cirkuszi műlovarnőktől kisebb kunsztokat tanult maga Sissi is. Az átépítés drámaian kezdődött – idézi fel Ujváry –: a déli falat kivágták, és ezen a nyíláson keresztül jártak be az épület belsejébe a markolók és dömperek. „Októberig lényegében rombolás folyt, csak utána kezdődött az építés.” Az eredmény: egy 400 főt befogadó, 638 négyzetméteres egybefüggő, oszlopmentes behangosított tér, műemléki környezetben. Ujvárynak, nincs tudomása arról, hogy hasonló létezne Európában. A hatalmas terem alatt két 80 négyzetméteres hallgatósági teret, két nagy mosdót, raktárakat és gépészeti szobát alakítottak ki.
Nemcsak épületrészeket újítottak fel, hanem helyreállítottak 5,2 hektárt az egykori kastélyparkból is. Nem az építéskor telepített geometrikus barokk kertet, hanem a 19. század folyamán kialakított romantikus angol tájparkot. Fennmaradt fotók és képeslapok alapján még a növények fajtáit is meg tudták állapítani. A látogató így most ugyanazt láthatja, amiben annak idején Erzsébet királyné gyönyörködhetett.
Bunker a kert alatt
Az elnökség után az egykori lovardát multifunkcionális kiállítótérként fogják hasznosítani. Interaktív kiállítás lesz benne a magyar királyok és arisztokraták lovas életéről, de a tárlatot néhány óra alatt le lehet bontani, amikor koncerteket vagy konferenciákat tartanak a hatalmas térben – ismerteti a terveket az igazgatóhelyettes.
A Budapesti Hadtörténeti Múzeummal közösen különleges kiállítást rendeznek be Horthy Miklós kormányzónak az egyik előkert alatt rejlő egykori bunkerében is, amelyet szintén most állítottak helyre. Ez egy kétszobás lakás, amely állítólag egy hirosimai bombát is kibírna. A falvastagságról csak annyit, hogy a nem egészen 42 négyzetméteres lakásnak a külső alapterülete közel 80 négyzetméter.
Megfogja-e az Isten lábát Gödöllő?
A város és a kastély vezetői hosszú távra remélnek előnyöket attól, hogy Gödöllő fél év alatt 15 miniszteri értekezletnek ad otthont. Az igazgatóhelyettes szerint „a város lakói is helyén kezelik a történetet”. A környéknek van már tapasztalata a felhajtásban, gyakran köröznek itt az égen rendőrségi helikopterek, hiszen a kastélytól öt kilométerre fekszik a Hungaroring, a Forma 1-versenypálya. „Nincs túlzott elvárás, senki sem reménykedik abban, hogy most eljön a Kánaán – mondja Ujváry. –A helybeliek a hosszú távú előnyöket látják: azt, hogy a város hírnevet szerez, és ez később majd hozzájárul a fellendüléshez”.
Csaknem szó szerint ugyanígy fogalmaz a kastélytól egy ugrásra található Monarchia Rétesház tulajdonosa, Köntös Sándor. Cukrászdája Gödöllő legöregebb épületének boltozatos helyiségeiben üzemel. A méteres vastagságú falakon Sissi-képek, a pulton rétesek illatoznak, amelyekért sokan Budapestről is idezarándokolnak. Köntös nem az elnökségi félévtől reméli az üzlet fellendülését. „Ha tudnám, hogy hány vendég jön, akkor készülnék, felvennék egy angolul beszélő pincért, de 190 forintos (0,7 eurós) árból nem tudok bizonytalanra befektetni” — panaszolja. Köntös gyakran megfordul Nyugat-Európában, jól ismeri a szakmája ottani helyzetét. „Ugyanolyan alapanyagokból dolgozunk, mint nyugaton, ahol 3 euró egy rétes (több mint 800 forint), nálam meg negyedannyi.” Ám amikor meghallja fotóriporterünktől, hogy a fotósok frissen készített képeiket szívesebben dolgoznák fel egy hangulatos cukrászdában, mint a szomszédos sajtóközpontban, feltéve, hogy gyors wifikapcsolat áll rendelkezésre, felcsillan a szeme. Látszik az arcán, hogy elégedett a fejben elvégzett gyors kalkuláció eredményével. De számára a legfontosabb mégis az, hogy beinduljon a gazdaság, „csak akkor tudok árakat emelni” — magyarázza.